A zsebkendő többfunkciós és rendkívül praktikus kiegészítő, amely végigkísérte az emberiséget az idők során. Az ősi Kínától kezdve, a rómaiakon át egészen napjainkig velünk volt, töröltük vele a szemöldökünket, árnyékolt a naptól, fel tudtuk vele törölni, ha valami kifolyt és ki tudtuk fújni bele az orrunkat. Bandana formájában a nyak és a fej köré kötve is hordtuk és hordjuk. A praktikus használaton kívül jó néhány szimbolikus jelentést is felvett, valamint rituális célokat is betölt.
Európában a középkorig a zsebkendőt általában fehér lenből készítették, amely len anyagot a kontinensen is termelték és gyártották. Ma is lenből készülnek a legjobb minőségű zsebkendők, mert ez az anyag hihetetlenül jól képes magába szívni a nedvességet.
A kereskedőutak megnyílásával a keleti selyem megérkezett Európába és hamarosan gazdag férfiak sora kérkedett ezzel az anyaggal, vagyonukat fitogtatva. Érdekesség, hogy a tengeri selyem néven ismert anyag rostjait egy bizonyos kagylóhéjból nyerik az egyiptomiak óta, de ritka mivolta és rendkívüli költségessége miatt mindig is csak a legtehetősebb hercegek és uralkodók engedhették meg maguknak.
II. Richárd volt az első, aki merész mintákkal tarkított zsebkendőjét dekoratív kiegészítőként -és nem csak praktikus tárgyként- alkalmazta, így őt tartják a díszzsebkendő feltalálójának. Ugyanebben az időszakban, mikor a lovagi tornák dívtak, a hölgyek zsebkendőjüket ajándékozták az általuk kedvelt lovagnak, hogy szerencsét hozzon nekik a küzdelemben.
A 18.században XVI. Lajos 40x40 cm-ben maximálta az udvaroncok zsebkendőjének méretét, hogy megállítsa a divatot, melyben egyre nagyobb és díszesebb, aprólékosabbnál aprólékosabb kivitelű kézi csipkével díszített zsebkendőkkel fitogtatták a vagyonukat. Az arisztokrácia hivalkodó költekezése erős ellentétben állt az alsóbb osztályok nélkülözésével és éhezésével. A díszes zsebkendő csak az egyik jele volt a számtalan társadalmi egyenlőtlenségnek, amely végül az 1789-es francia forradalomhoz vezetett.
Szintén a 18.században terjedt el a sötét színű zsebkendő az előzőleg szokásos fehér szín helyett, a tubákolás ugyanis egyre elterjedtebbé vált. Ez elszínezte a fehér zsebkendőket és nagyon nehéz volt a foltjait eltávolítani.
A legyezőkhöz és virágokhoz hasonlóan egy külön kódrendszer épült a zsebkendő köré is: megvolt a saját szerelmi nyelvezete. Lehetett vele érdeklődést kifejezni, kapcsolatot felvenni, randevút megbeszélni és szerelmi zálogként is használták a jegyesek és szeretők. A hölgyek szerelmük jeleként napokat, sőt heteket töltöttek ezen zsebkendők hímzésével.
A legkifinomultabb és legdrágább változatok jelezték viselőjük társadalmi státuszát. Nem véletlen, hogy Dickens Twist Olivérjében a zsebtolvajok -a többi drága luxustárgy között- zsebkendőlopásra specializálódtak. Az ipari forradalom előtt ezeknek a tárgyaknak az előállítása -a finom anyag munkaigényes volta miatt- annyira költséges volt, hogy megérte ellopni őket, kibontani a név kezdőbetűinek hímzését és újra eladni őket. Ugyanez vonatkozott a csipkére, amelyet szintén kézzel készítettek és egy csipkeverő több heti munkájába telt annyi csipkét készíteni, ami elég volt egy zsebkendő díszítésére.
A 19.század végére, a redingote fokozatos eltűnésével és a szalonkabát/ zakó megjelenésével az urak elkezdték megmutatni a zsebkendőjüket a zakó külső zsebében; ezt pedig inkább díszítő jelleggel tették, mint praktikus megfontolásból- így a díszzsebkendő széles körben elterjedt. Gyakori volt, hogy a férfiak két zsebkendőt hordtak maguknál: egyet mindennapi használatra, egy másikat pedig díszként.
A 20.században a papír zsebkendő feltalálásával a ruhazsebkendő visszaszorult és már nem számított szükséges használati tárgynak, bár a férfiak egy része továbbra is a textil verziót használta. A ruhazsebkendő luxuscikké vált, ez pedig a díszzsebkendőt a mai, divat-kiegészítő kategóriájába helyezte. Ugyancsak ekkoriban kapta a hengerelt szegését, amely visszavonhatatlanul megkülönböztette a zsebkendőtől.
Az 1950-es évek olyan időszak volt, mikor az úriember szívesen játszott a kiegészítőivel: színek, minták és anyagok hatalmas választéka jelent meg. A díszzsebkendő újra megkülönböztető jelleget kezdett ölteni: hollywoodi színészek, pénzemberek és a királyi család tagjai, mint például Cary Grant, Gary Cooper, Luciano Barbera és a windsori herceg viselték. Színek, minták és textúrák gondosan tanulmányozott kombinációit hordták, hogy általuk mutassák be kifinomult ízlésüket. A férfias stílus ezen vezéreit vallásos áhítattal követték a tömegek és a díszzsebkendő az úriember egyik legsokoldalúbb ruhadarabja maradt. A nyakkendő népszerűségének hanyatlásával egyidejűleg az általános trend a lazább öltözködés irányába mozdult el és a díszzsebkendő még fontosabb szerepet kapott az öltözék kiegészítőjeként.
Míg a díszzsebkendő kiválasztása személyes ízlés kérdése, egy pár szabály segít megérteni ennek a kiegészítőnek a nyelvezetét.
Anyagválasztás tekintetében kontrasztot kell, hogy alkosson a nyakkendővel, nem pedig azonosulnia vele. Fényes nyakkendőhöz matt díszzsebkendő illik, és fordítva. Selyem twill (fényes), selyem/gyapjú (matt, enyhe fénnyel), pamut (matt), len (matt).
Válasszon olyan színű díszzsebkendőt, ami már -nem domináns színként, de- jelen van az öltözékén! Így a zakó vagy az ing másodlagos színét kiemelheti a díszzsebkendővel.
Ne vegyen fel ugyanolyan színű nyakkendőt és díszzsebkendőt- ez a nem túl kifinomult ízlés biztos jele! Ne válasszon feltűnő díszzsebkendőt, inkább fejezze ki vele az egyéniségét: komoly, értelmiségi, hóbortos vagy egyenesen felháborítóan merész!
Kulcsfontosságú részlet a minta és itt is van pár irányelv. Ha a díszzsebkendő egyszínű -akár egy kontrasztos széllel-, akkor visszatükrözheti a nyakkendő vagy az ing színét, vagy esetleg a zakón megjelenő másodlagos színt.
Ha nyakkendőt visel és kombinálni akarja egy hasonló mintájú díszzsebkendővel, akkor eltérő nagyságú mintát válasszon! Például apró mintás nyakkendőhöz nagyobb mintával rendelkező díszzsebkendőt.
Ezzel ellentétben ha több, különböző mintát akar egymáshoz viselni, akkor próbáljon hasonló nagyságú mintáknál maradni! Ez általában kiegyensúlyozottabb megjelenést kölcsönöz az öltözetnek.
Hasonlóképp az, hogy hogyan hajtogatja a díszzsebkendőjét, sokat elárul Önről. Puhán összeráncolt, többhegyű, szabálytalan szögű vagy akár megrendezett- mind megfontolást érdemlő variáció attól függően, hogy művésznek akar-e látszani, vagy James Bondnak.
Ezen irányelveken belül a játéktér végtelen. A kérdés mindössze: “Jól néz-e ki? És jól érzem-e benne magam?” És ha mesterévé vált ezeknek a szabályoknak, akkor meg is szegheti őket. Nem kevés fantasztikus öltözék a gondosan kiművelt ízlés és egy jó adag merészség keverékéből születik!
